Mai ülésén 50 bázisponttal, 4 százalékra emelte az irányadó kamatát a brit jegybank. Ugyanakkor a szigorítás körítésén lehet érezni, hogy a Bank of England (hasonlóan a Fedhez) már a szigorítási ciklus lezárásán gondolkozik.
Kamatdöntő ülést tart ma az amerikai jegybank, az ülésen várhatóan tovább lassít a kamatemelési tempón a Federal Reserve. Azt is lehet mondani, hogy ezzel visszatér a normalitáshoz a jegybank, a 25 bázispontos lépésköz tekinthető ugyanis alapvetőnek az amerikai monetáris politika történelmében. Az ehhez való visszatérés egyben azt is jelenti, hogy a jegybank lépései már nem hoznak majd olyan nagy mozgásokat a kötvény- és dollárpiacokon, mint eddig. Meglepetést azért még bőven tartogathat a jövő, hiszen a piac és a Fed prognózisai közt van némi eltérés, most viszont 2-3 hónapig olyan kényelmes helyzetben vannak Powellék, hogy ezzel nem kell foglalkozniuk. Az persze nem mindegy, hogy mit hallunk ma este a jegybank jövőbeli terveiről, de azért sejthető, hogy milyen üzenet kíséri majd a mai kamatemelést.
A pakisztáni jegybank volt elnöke szerint súlyos válság lesz abból, ha a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hasonló nemzetközi szervezetek nem javítanak az államadósság-finanszírozási rendszerükön. Sorra dőlhetnek be az olyan országok, mint Srí Lanka, ahol már krízis lett a lassú eljárásból.
A magyar gazdasági folyamatok romlása miatt a Standard & Poor's hitelminősítő egy fokozattal rontotta péntek éjjel az ország adósságának besorolását. A magas infláció és a növekedési problémák mellett a hitelminősítő szerint a különféle indokokkal fenntartott rendkívüli jogrendben gyengék az intézményi fékek és ellensúlyok, és emiatt a döntéshozatal kiszámíthatatlan. Az S&P-nél már csak egyetlen fokozattal haladja meg az adósbesorolásunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriát. Mit kell tenni ahhoz, hogy ne kapjunk újabb leminősítést?
Továbbra is szükséges a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, indokolt az irányadó kamat 18 százalékos szintje addig, amíg a kockázati megítélésben nem látszik trendszerű pozitív változás - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke bejelentette, hogy 5-ről 10%-ra emelik a bankok kötelező tartalék rátáját, és arról is beszélt, hogy érik az inflációs fordulat, tavaszra az élelmiszerek piacán is megtörténhet ez.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat marad 13 százalékon és a kamatfolyosó két széle is változatlan. Ennél sokkal fontosabb lesz azonban a délután érkező jegybanki közlemény és Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetése, ahol akár az irányadó kamat közelgő csökkentése is szóba kerülhet.
A Monetáris Tanács ülése után délután háromkor háttérbeszélgetést tart majd a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. A befektetők kiemelten figyelhetnek a jegybank minden apró jelzésére.
Esther George, a Kansas City Federal Reserve elnöke sürgette kollégáit, hogy "inkább előbb, mint utóbb" állapodjanak meg arról a tervről, hogy az amerikai jegybank kivonuljon a jelzálogfedezetű értékpapírok (MBS) piacáról, és legyen egyértelműbb, hogy a kötvényvásárlások hogyan fognak szerepelni a jövőbeni monetáris politikában - írja a Reuters.
Idei első kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, melyen a 13%-os alapkamat még biztosan marad az eddigi szinten. Ugyanakkor a jegybank kommunikációja már érdekes lehet, mivel a piaci várakozások szerint lassan eljöhet a kamatcsökkentés ideje. Most még vélhetően az óvatosságot ér a türelmet hangsúlyozzák, de apró utalásokkal elkezdhetik előkészíteni a 18%-os irányadó kamat alapkamathoz történő közelítését.
Februárban és márciusban továbbra is 50 bázisponttal emelheti az irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa – mondta vasárnap a Reuters tudósítása szerint Klaas Knot. A jegybank döntéshozója szerint azt követően is folytatódhat a szigorítás, még ha kisebb ütemben is.
A Federal Reserve tisztviselői elkötelezettek az infláció elleni küzdelem mellett, és arra számítanak, hogy a magasabb kamatlábak mindaddig érvényben maradnak, amíg további előrelépés nem történik - derül ki a központi bank decemberi üléséről szerdán közzétett jegyzőkönyvből.
Két év koronavírus után 2022 szinte már minden másról, csak nem a Covidról szólt (Kínát leszámítva): februárban kitört az orosz-ukrán háború, ennek geopolitikai, gazdasági és energiapiaci hatásai végig kísérték az egész évet. Az infláció történelmi szinteket ütött meg a világ számos országában és itthon úgy tűnik, 2023 sem hoz fellélegzést ebben. A jegybankok folytatták a szigorítást, a recesszió pedig több elemzőház szerint is elkerülhetetlen. Az biztos, hogy 2023 is bővelkedni fog a gazdasági, tőkepiaci és geopolitikai történésekben, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
A korábban gondoltnál jobban emelkednek a bérek az eurózónában, az Európai Központi Banknak (EKB) pedig mindent meg kell tennie, hogy megvédje ettől az egyébként is magas inflációt – mondta a horvát Jutarnji Listnek adott interjúban Christine Lagarde, a jegybank elnöke.
A háborúban beálló fordulatot, valamint az ezt követő piaci felpattanást, a klímavédelem terén történő erőfeszítéseket, és az infláció vártnál gyorsabb enyhülését nevezték meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok. Év végi cikkünkben arra kértük az elemzőket, hogy nevezzenek meg néhány eseményt, amelynek bekövetkezési valószínűsége csekély, de mégis reálisan megtörténhetnek, és amelyek komoly pozitív hatásokkal járnának a gazdaságra és a piacokra.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Peter Toogood, az Embark Group befektetési igazgatója szerint az államkötvények hozamai 2023-ban valószínűleg "rossz okokból" emelkednek, mivel a központi bankok fokozzák a mérlegük csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket - írja a CNBC.
Nem találnám helyesnek, ha minősíteném a Matolcsy György vezette jegybank és az annak nevében hivatalosan a Portfolión megjelent írásomra reagáló Virág Barnabás vitairatát. Az önmagáért beszél. Ehelyett és anélkül, hogy elmélyednék a részletekben, két kérdést érintek pusztán az illusztráció okán.
Az MNB Monetáris Tanácsa változatlan szinten hagyta a kamatkondíciókat kedden, ezzel nem okozott meglepetést. A döntés hátteréről Virág Barnabás alelnök tartott sajtótájékoztatót, melyen arról beszélt, hogy az irányadó kamat csökkentése előtt tartós javulást akarnak látni a kockázati megítélésünkben.